A kiszemelt áldozatok most ezek voltak:
Egyik este a maradék kb. 5 féle színből kevert ASCP festékemmel hirtelen felindulásból lefestettem egy képkeretet és úgy döntöttem, hogy a szülinapomra vásárolt 6 kárpitos székből kettőt beáldozok és átváltoztatok.
(a maradék 4-et majd a nagy kerek étkezőasztalomhoz szeretném lefesteni fehérre)
Mindez este 11-kor jutott az eszembe, így fogtam magam, felhoztam egyet a 6-ból, búcsúzóul lefotóztam, megállapítottam, hogy nagyon szép színe van, de sajnos ez a stílus még mindig nem illik a mi lakásunkba,
így lekentem a széket egy, de vastagabb rétegben u.azzal a színnel, mint a keretet.
Pontos színmeghatározást nem tudok adni, mert a még nyáron kevert kékem, amit egy csodaszép neobarokk székre kentem és még mindig nem posztoltam ki, mert bár már január eleje óta szövet is van hozzá, még mindig nincs kész..Na szóval azt a kéket Annie Sloan old white-ból, kék és zöld színezőpasztából és egy cseppnyi pentartos country zöldből kevertem.
sk keverés
Ehhez még egy deci duck egg blue Annie Sloant keverten és ez lett belőle.
(Ezt az ikeás lámpát is ezzel festettem, csak ezen barna viasz is van.)
Most nem figyeltem arra, hogy tökéletesen sima felületet fessek, hagytam, hogy az ecset döntse el ez most strukturáltabb vagy simább lesz.
Én bevallom őszintén még mindig nagyon szeretem a sima felületet és bár van aki azt hangoztatja, hogy ezzel a festékkel kifejezetten rücskös felületet KELL létrehozni, mert ez a festék azért van én ezzel nem értek egyet.
Én azt vallom, hogy ez a festék megadja nekem azt a lehetőséget, hogy ÉN döntsem el, hogy az adott bútoron egy tökéletesen sima és modern hatást akarok elérni vagy esetleg egy strukturáltabb, durvább felületet.
Ez is és az is tetszik, a hangulatom és az adott bútor határozza meg hogy milyen legyen.
Ebben a festékben pont az a szép, hogyha csak fehérre akarok festeni egy sötét bútort, azt is megtehetem, mert nem kell előkészíteni, csiszolni, alapozni stb. és csak átlátszóval kell waxolni és máris lett egy teljesen más hangulatú bútorom..mert nem mindenki van oda a patináért..
Szóval nagyjából 20 perc alatt le is festettem és elmentem aludni, mivel már majdnem éjfél volt és a délutánom egyébként is waxolással töltöttem, amiben azért szépen el lehet fáradni. 🙂
Aludtam rá egyet, hagytam, hogy érjen a gondolat, hogy nagyon antikolt vagy épp ellenkezőleg alig koptatott legyen a székem és persze a képkeret.
Reggelre sem sikerült meghozni a döntést, ezért átlapoztam Annie Sloan quick & easy paint transformation c. könyvét (itt online ti is megtehetitek) és megszállt az ihlet.
Egyszerű, száraz ecsetes technikát használtam, old white színű festékbe mártottam az ecsetet, a felesleget egy papíron lehúztam és a maradékkal bepamacsoltam a széket és a kereten a mintákat.
Száradás után egyébként teljesen magától repedezett lett a háttámla, ami nekem nagyon tetszett, ezért én nem tüntettem el, hanem épp ellenkezőleg hagytam érvényesülni..
Itt már viaszolva és fehérrel „antikolva”.
A víz úgy került rá, hogy egy vizes kefével átmentem a kárpiton és a keféről rácseppent a víz, rájöttem, hogy még jól is jött, amúgy eszembe nem jutott volna így tesztelni a viasz víztaszító képességét..:)
Végül a keretet nem, a széket is csak enyhén pár helyen koptattam és csak átlátszó viasszal kezeltem.
Nem állt szándékomban pont olyan színt keverni, mint a huzat, de most pont sikerült..:)
Ez már a frissen elkészült hobbiszobámban készült, az álom tapéta előtt 🙂
Kicsit más, mint az eddigiek, készülök újabbra is, de még nincs konkrét tervem..
