Az-az igazság, hogy ezt a posztot pont 1 évvel ezelőtt kezdtem el írni és csak most sikerült befejezni..A miértekre később kitérek..
Amikor megvettem ezt a barokk szépséget kigugliztam ezt a kéket és azonnal beleszerettem..
És bár 1 nappal a festés előtt még úgy volt, hogy fehér lesz, mert időközben megláttam ezt:
Mégis győzött a szerelem első látásra és a kedvenc színemben festettem le, amit ismét magam kevertem csak most Annie Sloan festékből.
Így nézett ki festés előtt, természetesen a cicát meghagytam, mert ő az eredeti színében tetszik! 🙂
(Bevallom őszintén utólag megbántam, hogy befestettem, mert ilyen szép érett fa színű bútort ritkán kapni ilyen csodás állapotban..)
Magam kevertem a színt old white kréta festék, zöld és kék színező paszta és némi pentart-os country zöld összekutyulásával.
Így festett 2 réteg kékkel és egy réteg fehérrel a szöveten.
Elsőre ez tetszett, de kevésnek éreztem és bár a huzatot is lefestettem (igen a krétafesték erre is jó), az sem tetszett ezért kb. 1 évig csak tologattam a szék befejezését..
Szóval ez így uncsi volt, így adtam neki egy adag barna viaszt, de még úgy sem tetszett..
Sőt, el is kezdtük kárpitozni (februárban), de akkor meg az anyag nem tetszett és nem mertük leszedni az eredetit, szóval megint állt majdnem fél évig. 🙂
Aztán kiválasztottam egy óarany-türkiz színű bútorszövetet… és a kék a kékkel még mindig uncsi volt, így megnéztem mi menne még hozzá..
Szerencsém volt, mert a textilben található óarany minta olyasmi árnyalatú, mint Annie Sloan country grey színű festéke így színezett viaszos technikával még egy picit „beantikoltam”.
Így már tetszett, de ennek a huzatát inkább kárpitosra bíztam, túl szép volt az anyag, nem akartuk elrontani..
Itt félig készen egy milk paint-el festett asztalkával egy tavalyi fotómon..
Végül ilyen lett:
Utólag szemlélve biztosan ment volna a kárpitozás, mert már párszor cseréltünk hasonlót, de így jár az ember, ha nem bízik önmagában..
Majd legközelebb..;)
