Amikor Ditta megkeresett, hogy lenne-e kedvem kipróbálni az itthon gyakorlatilag újdonságnak számító egyedi stencileket azonnal igent mondtam.
Most tudtam, hogy először nem egy bútordarabon fogok próbálkozni, hanem készítek magamnak egy új fotós hátteret, azon gyakorlok aztán, ha belejöttem majd bútoron folytatom..:)
Én is odáig vagyok a cementlapokért, szóval nem volt kérdés, hogy egy cementlap mintázatú sablont választok, bár nagy kedvencem pl. ez a minta is..
Kb. 1 évvel ezelőtt már próbálkoztam hobbi boltos sablonnal (itt), de nagyon nehézkesen lett csak belőle valami, amivel nem voltam túlságosan megelégedve, így ilyesmivel azóta nem is foglalkoztam, pedig bútoron is nagyon tetszik a minta.
Eddig itthon nagyobb méretben nem lehetett kapni, hobbi boltban is csak pici mintásat vagy gyerekes figurákat találtam.
Amit a tavalyi próbálkozásból megjegyeztem, hogy speciális szivacs ecset és ragasztóspray elengedhetetlen. Valamint sűrű festék, ami nem tud a sablon alá folyni, ezért az Annie Sloan festéket használtam az egyik kedvenc színemben.
Az alapot is ezzel festettem, mert türelmetlen vagyok és nem akartam több órát várni mire megszárad..:)
Az alap old white, a minta provence.
Összesen kb. 1,5 óra alatt elkészült az egész, persze én húztam, mint a rétes tésztát, de csak azért, mert közben volt más dolgom is..
Azt nem mondom, hogy egyszerű, mert a minta aprólékos és átfedésekkel kellett festenem, hogy tuti egyforma legyen minden minta, de egy kis gyakorlással és, ha van elég ragasztóspray (nálam az utolsó körnél fogyott el) akkor szépen lehet haladni! 🙂
Tökéletesnek ugyan nem mondható, de mivel régies hatás volt a célom, így ezzel most nem foglalkozom..:)
A hozzávalók:
Első körben egy vastag, texturált réteget festettem, amihez a krétafesték tökéletes.
Száradás után kimértem a lap közepét és ott kezdtem el a minta festését..
A festők által használt maszkoló szalaggal és a ragasztó sprayvel rögzítettem a sablont.
Egyik sem hagy nyomot természetesen és nem is szedi le a festéket.
Először egy papírtörlőn húztam le a nagyja festéket, aztán rájöttem, hogyha a kanalat bemártom a festékbe és a hátuljáról szedem le az ecsettel, akkor nem pazarlom azt feleslegesen..:)
Így nézett ki a teljes méretű minta:
Majd átfedésekkel folytattam..
Szerencsére az idő jó volt így a festék is extra gyorsan száradt, ezért ahogy egy-egy sor elkészült már tudtam is folytatni.. Zománcfestékkel várni kellett volna a száradások között min. 1-1 órát..
Végül ilyen szép lett..:)
(jó-jó csak messziről tökéletes..)
De mivel én nem érem be ennyivel és, ha már krétafesték, akkor legyen egy kicsit öreges, koszos hatása a felületnek, ezért egy picit megdolgoztam némi antikoló viasszal..
A krétafesték alapban olyan, mint a falfesték, matt, ezért tartósítás céljából viaszolni (vagy lakkozni) kell, bár ez így falnak tökéletes lett volna, én mégis eljátszadoztam vele..;)
A barna viasz adja az „antik” hatást, pont olyan, mintha évek alatt koszolódott volna össze…
Az elején durva ecsetvonásokkal festettem az alapszínt ami eddig nem látszott, de pont azért használtam az antikoló viaszt, hogy ez a hatás a végén érvényesüljön.
És a végeredmény:
Nem tökéletes, de én mégis imádom..:)
A sablonért köszönet Dittának és a Decor Labornak! 🙂
Ha tetszett a bejegyzés, köszönöm, ha megosztod másokkal is.
További inspirációért, plusz tartalmakért kövess a Facebook oldalamon is, melyet ide kattintva érhetsz el.
