Something new – Valami új
Valami új, még jobb, még szebb, mint ami eddig volt..De mégis mi?!
Nem, nem cseréltem férjet, csupán egy új festéket próbáltam ki…:)
Valami új, még jobb, még szebb, mint ami eddig volt..De mégis mi?!
Nem, nem cseréltem férjet, csupán egy új festéket próbáltam ki…:)
Első ránézésre ez a cím is zavaros lehet, hisz messziről a székek fehérek..
A csipetnyi lila a koptatásban köszön vissza, mert Zsuzsi így kívánta! 🙂
Nem a workshoptól és nem a blogolástól búcsúzom, csak elfáradtam.
Nem panaszkodom, csak egyszerűen ilyesmire már nincsen időm.
Tudom, tudom, már megint csak érdekesebb címet szerettem volna adni a posztnak, de tényleg uncsi azt írni a krém színű szék. 🙂
Ezzel le is lőttem a poént, a krém szín és egy szék a főszereplője ennek a posztnak.
Ismét csak hebegek, habogok és megpróbálom magam meggyőzni arról, hogy a tanároknak nem ilyen jó, ha iskolában kell nap, mint nap tanítani, ugyanis ami sosem szerettem volna lenni az a tanár/tanító. 🙂
(Valahogy mindig úgy éreztem csak akkor szúrnak ki, ha épp nem készültem..)
Már régóta elképzeltem, hogy az összes alapanyagom egy helyen tárolom, az-az nem lesz a lakásban 8 helyen kartondobozban és végre rend lesz közöttük..:) (Amíg meg nem találom a műhelyem persze..)
Először egyszerű gurulós műanyag dobozra gondoltam, de amikor megláttam az árát lemondtam róla..
Aztán eszembe jutott, hogy van nekem egy ügyes kezű asztalosom aki majd elkészíti nekem u.ezt a praktikus alkalmatosságot mondjuk fából, na jó rétegelt lemezből, mert a fa még drágább..
Így is lett, megkaptam a két óriási dobozt és már csak azon kellett agyalni milyenre is fessem, merthogy így nem maradhatnak. Mert bizony uncsik!! 🙂