Vaterás „guberálásom” újabb eredménye ez az asztal.
Nem is akartam megvenni, csak úgy figyelgettem, gondoltam adok neki egy esélyt, ha megnyerem meglesz, ha nem, nem fogok utána bánkódni.
Azért szeretem a régi bútorokat, mert szép a formájuk, mindegy milyen stílusban készült, adtak arra, hogy ne csak egy funkciót töltsön be, mint a ma tömeggyártásban készült szögletes furnér bútorok..
Régebben az art deco-ért voltam oda amikor modern/minimálban gondolkodtam, de ma már a neobarokk és chippendale stílust kedvelem.
1-1 ilyen darabot szívesen látnék festés nélkül is a lakásban..
A tetején a furnér 2 helyen fel volt válva és több apróbb karc is ékesítette a tetejét, így fatapasszal (trinát mestretapasz néven fut) ezeket szépen feltöltöttem és amikor megszáradt lecsiszoltam, szerencsére semmi nyomuk nem maradt.
Természetesen most sem csiszoltam, hanem egyből a lakkozott felületre kentem a festéket, mert ezzel kifejezetten ezt kell tenni.
Hihetetlen „szabadságot” ad, viszont ahogy ezt már az első használat után részletesen ecseteltem, ha végighúztad az ecsetet egy helyen oda már ne térj vissza, a zománcnál szépen el tudod egyengetni a festéket, itt viszont ide-oda viszi a szinte az 5 msp alatt már száradó festéket. Olyan gyorsan szárad, hogy mire végzek a tetejével az alja már meg van száradva.
Az anyag nem is gipszre, hanem inkább az agyagra hasonlít.
Száradás után a kézen finom porszerű réteget képez és a szaga is pontosan olyan, mint a korongozó helységben, ahol a agyagkerámiák készülnek. A szobafestéknek is ilyesmi illata van.
Megfejteni csak akkor tudnánk, hogy valójában miből készül, ha laborba küldenénk a festéket..
Annie Sloan egy közleményben kifejezetten kijelentette -miután az utóbbi 2-3 évben elterjedt a neten pár DIY, az-az otthoni csináld magad változat- (amit én is kipróbáltam, bár időm még nem volt véghezvinni teljes egészében a dolgot), hogy olyan, mint „chalk paint” kizárólag az ő nevéhez köthető és ebből csak egy van a világon, ez az ő szabadalma és az nem latexfesték kálciummal vagy épp fugázó anyaggal összekeverve..
Nem tudom, hogy megijedt, hogy kevesebben veszik ezek után a festékét vagy csak a tévhitet próbálta eloszlatni, mindenesetre itt vagy itt tökéletesen működő házi változatokat láthatunk.
Az asztal is 2 réteget kapott, valahogy félek vastagon kenni és inkább biztosra megyek, mert ez a festék egy kicsit trükkös, hiába szárad meg, ha nincs lelakkozva vagy viaszolva akkor gyakorlatilag simán lekaparható a felületről!!
Jó ecset, ami nem csíkoz az elengedhetetlen (én vadi új Farrow & Ball-t használtam, nekem eddig csak ez vált be az itthon kaphatók közül, AS-nek is van ecsete, de iszonyú árban van, azt hiszem 4 és 10 e Ft között van az áruk) bár vannak akik kifejezetten a durva felületeket kedvelik és össze-vissza kenik a bútort, én inkább egy sima felületet próbáltam elérni. Valahogy a zománc simaságán nem tudok túljutni és ebben a festékben is a tökéletes fedésre törekszem, pedig teljesen felesleges, hisz úgyis le lesz koptatva a festék és az még autentikusabb is, ha itt-ott vastagabb..
Azért egyszer egy ilyet biztosan festek magamnak: https://www.youtube.com/watch?v=v_EaaCZVYv8
A videón maga Annie Sloan fest 🙂
Itt én festem az asztal lábait
Készült egy videó is, de azt még meg kell vágni, de majd megosztom azt is, hiszen azon tökéletesen látszik, hogy valójában milyen a festék, mert hiába írjuk körbe, csak használat közben jövünk rá, hogy ez tényleg más, mint amit eddig használtunk.
Itt épp átlátszó viasszal kentem a tetejét, jól látszik, hogy teljesen matt a felület a bal oldalon, míg a jobbon már selyemfényű kicsit sötétebb a viasztól.
Erre egy kis barna viaszt is tettem, mert nem lett volna autentikus, hogy ütött-kopott az egész, de a teteje meg szinte hibátlan és hófehér.. 🙂
Ilyen lett
