Bevallom őszintén amikor tudom, h valami nem egyszerű, több lépésben lehet csak megvalósítani akkor azt addig húzom amíg csak lehet..
Akinek ilyen tervei vannak annak azt ajánlom, hogy készüljön fel lelkileg minimum 3-4 hétre (vagy inkább hónapra) amíg a lakás romokban…:D
Haladjon szakaszokban és győződjön meg előre minden olyan dologról ami csak a végén jönne, pl. hogy szétszedhető-e, ill. ha igen akkor azt vissza is lehet-e rakni. Sok bosszúságtól kíméli meg magát az ember, bár még így is jobban jár, ha maga végzi a felújítást, mintha szakemberre bízza. Én egy 3 éves árajánlatból kiindulva (gondolom azóta az ár jócskán emelkedett), kb. 1 M ft-ot spóroltam, hogy nem szakikra bíztam, hanem mi magunk csináltunk mindent!
Mindig azt mondom, h még ráér, majd a jövő héten és gyakorlatilag a 2016-os nagy lakásfelújítás óta húzódott ez is, de idén, közvetlen az asztalunk átfestése után neki is kezdtünk…
Pontosan január 8-án.
Így nézett ki a lépcsőnk előtte, 2006-ban vettük a lakást, vadi új volt minden, a lépcső is..
A fotók 2006-ban készültek.
A 2016-os festéskor lámpát is cseréltünk és egy tükör is került a lépcsőfordulóba, ill. festéskor leszereltük a falnál lévő korlátokat és azt már vissza sem rakattam.
10 év alatt megkopott a színe és kb. minden második lépcsőfok nyikorgott..
És ez volt a terv:
4 éve gyönyörködtem benne, minden vágyam egy ilyen natúr fa-fehér kombó volt ebben a felállásban.
(A falipanel egy későbbi projekt, amire még nem készült fel a férjem :D)
Én ugye bútorfestéssel foglalkozom, amit használok festék (Vintage Paint) az mindenre, tehát ilyen fényes lakkos felületre is felkenhető, mint a lépcsőnk, DE a felmosó amit használtam lanolint tartalmaz ami gyakorlatilag gyapjúzsír, így eszem ágában sem volt ezzel szimplán átkenni, mert tudtam, hogy valószínűleg ledobná, mert ez az anyag beszivárog a fába, ezért lesz felmosás után szép fényes a padlónk, mint a prontózás után a bútor… 🙂
Első körben a korlátot és az oszlopokat szedtük le.
Mivel 4 látható csavar volt benne, arra gondoltunk, hogy csak az fogja oda a lapot, de miután kicsavartuk a hatalmas csavarokat jöttünk rá, hogy megsz.vtuk 😀
A korlátot és az oszlopkat homokfújóba vittem (utólag már bánom), másnapra lefújták róla a lakkot és a pác nagy részét, én pedig 2 réteg alapozó + 2 réteg zománcfestékkel fehérre festettem.
Azért bánom, mert bár kemény fából van a komplett lépcső, mégis rusztikus lett a fa felülete, a puhább részeket egyszerűen kifújták és ezért tényleg régi hatása lett, ami máskor nem zavarna, itt viszont azzal az egyel szemben ami a falnál volt fixen, valóban látszik a különbség. (na de ennyi legyen az összes bajom, ugye?)
Látjátok a különbséget, ami a falnál van tökéletesen sima, a másik festése is, csak a fa texturája nem.. Ez van, nem lehet minden tökéletes 😉
A rudakba a csavarok persze bele is törtek, mert alulról lettek becsavarva és ugye ez a bizonyos lap amin voltak pedig oda van ragasztva, így itt is már nagy mínusszal indultunk, mert azt nem tudtuk leszedni, hogy elvigyük arról is lefújatni a lakkot, így helyben kellett dolgoznom. Nem így terveztem..
Januárban kint mínuszok, ezért nem akartam csiszolni (végül mégis kellett), a festékmaróra esett a választásom, ha már dolgozom, akkor az legyen valóban tartós..
Az anyag erős szagú vegyszer, maró hatású, így csak nyitott ablaknál szabad vele dolgozni és gumikesztyűben!!
Égési sérülést okoz a bőrrel érintkezve. (tapasztalat, kb. 2 hétig gyógyultak a sebeim ahol a bőrömhöz ért a vegyszer, bár nem fájt, mert csak utólag vettem észre, de csúnya volt sokáig!)
Elég szépen leszedte a lakkot, de a pác, mivel egy erősen pigmentált színről beszélünk, nem adta magát könnyen, többször át kellett kenni, persze foltos maradt, így a csiszolás sem maradt el nagy örömömre, így takaríthattam utána a falról is a port..
Fél évvel később említette a férjem egy bútor csiszolásakor, hogy használjam az ipari porszívónkat ami a garázsban van, szóval egy csomó takarítástól kíméltem volna meg magam, ugyanis a csiszológépen van egy nyílás ahová a porszívó cső csatlakoztatható és az szinte az összes keletkező port elszívja! De erről ennyit..
Közben leszedtem a szegélyt is, hisz az sem marad ilyen sem színben, sem fazonban…(utólag ezt is megbántam, könnyebb lett volna ehhez passzítani az újat, de erről majd később..)
Miután nem lett ez sem 100 %-osan natúr színű, így letettem arról, hogy natúr olajozott marad, ezért elkezdtem festeni alapozóval, persze nem rögtön vettem észre, hogy átvérzett, mert naná, hogy este festek amikor már semmi fény, így csak a 3. réteg alapozó után tűnt fel, hogy a fehér nem is fehér…
Mivel még tavaly láttam, hogy a Vintage Paint-nek van egy új terméke ami már eleve fehér és pont erre az átvérzésre fejlesztették ki, ezért gyorsan beszereztem egyet és a már 3 rétegben lealapozott felületet azzal kentem át, 2X, két réteg között vártam pár órát, majd még egy vagyis 6. réteget is felkentem a sima alapozóból. (Ugye mennyit számít, ha egy natúrt kenünk ami nem vérzett át és nem színes?!)
Ez a Vintage Paint ‘white stain blocker’ 200 ml-s kiszerelésben kapható és összesen 2X2 rétegben festettem a két lapot és a két korlátot és a fele meg is maradt, nagyon kiadós és szuper anyag, nem kell 48 órát várni, hogy hasson, hanem pár óra elteltével már újrafesthető a felület!
Miután elkészültek az oszlopok és befejeztem a fix lapok alapozását, újra végigböngésztem a pinterestet, hogy ötletet gyűjtsek, akkor jött szembe ez a fotó és megvilágosodtam…
Eszembe jutott, hogy a falaink az egész lakásban „greige” színűek lettek, amit a mai napig imádok, így e hirtelen ötlettől vezérelve elmentem és kikevertettem a fal színét zománcfestékből…:)
(a fenti kép pinterestes)
Anno egyébként a nappaliba rakott (és már le is szedett) Farrow&Ball tapéta alapszínéről („Cornforth white”) kopiztam ezt a színt, de mivel nem akartunk plusz fél milliót csak a festékre költeni, ezért itt alternatív színt kerestünk a F&B helyett, méghozzá a Tikkurila színpalettájáról amit a festőnk használ.
A kódja: S1502-Y50R
Csináltam egy mintát, de haza sem hoztam a műhelyből, mert beleszerettem a kombóba. Rájöttem, hogy a nappaliban a padló sem natúr fa színű így a lépcső foka amit natúrra terveztem úgy sem passzolna, ezért ezt a több éve dédelgetett álmot egy szempillantás alatt elvetettem..
A korlátot és ezt a bizonyos fix lapot a sok-sok alapozó után még 3 rétegben ezzel is átkentem, aztán jött a feketeleves.
Annak ellenére, hogy többször megkérdeztem a férjemet, hogy kicsavarozhatók-e a lépcső lapok és mindig igen volt a válasza, amikor konkrétan le akarta csavarozni jött rá, hogy max. azokat a lépcsőket tudjuk amik látszanak, (egyébként azok sem jöttek le valamiért), viszont ami alatta és felette van azt nem, mert ugye azt fal takarja..Falat pedig határozottan nem bontunk még akkor sem, ha gipszkarton 😀
Ez a lenti fürdőszobánk „titkos” része ahol a tisztítószereket és a macskawc-t tartjuk..Azért nem lett befalazva ez a rész, mert a padlófűtés szabályzója is itt van és annak fontos, hogy elérhető legyen szükség esetén…Nyáron a lépcső látható alját szintén lefestettem, nem mintha bárki is látná, de sokkal világosabb lett ez a rész ettől is..:)
Itt mondtam azt, hogy inkább hagyjuk, nem kérdeztem semmit, nem mérgelődtem, csak közöltem, hogy akkor ezt is helyben festem 😀
Ment az agyalás napokig, hogy poroljak-e megint csiszológéppel, használjam-e a festékmarót ami iszonyú büdös vagy mi legyen, aztán eszembe jutott, hogy mi lenne, ha a függőleges lapokat egy új, már eleve festett darabbal helyettesítenénk és csak ragasztani kellene. Rétegelt falapot méretve vágatunk, lefestem majd faragsztóval felragasztjuk..Ez volt az egyik terv..
A másik pedig, h veszünk vadi új lépcsőlapokat és a régire ragasztjuk. Utóbbit gyorsan elvetettük, mert akkor vastag lett volna a lépcső plusz nem tudnám eldugni a túlnyúló részt, max. ha egyesével levágom őket..Túl sok munka értelmetlenül..
Aztán találtam (persze itthon nem kapható készen), direkt ilyen célra való lépcső lapokat amik vékonyak és még formázottak is elől, h a meglévő lépcsőfokot teljes mértékben eltakarják, írtam is gyorsan egy magyar lépcsőkészítőnek aki röviden, tömören megjegyezte, ha nem ő újítja fel az egész lépcsőt akkor nem vállalja ennek az elkészítését. No comment.
Úgy döntöttem nem várok senkire, másnap nekiestem a festékmaróval, először csak párat, aztán minden második fokot és homloklapot is lemarattam, átmostam, megcsiszoltam majd 2 rétegben lealapoztam.
Mivel nekem a lényeg az volt, ha lakkos réteg eltűnjön, hogy az alapozó jól bele tudjon kapaszkodni a nyers fába ill. attól a rétegtől amibe a lanolinos és egyéb olajos tisztítószer beleette magát eltűnjön, ezért csak 1 rétegben kellett kenni a festékmaróval.
Nagyon szépen és gyorsan tudtam vele dolgozni (rettentő undorító ahogy feloldja a lakkot ez a zselés cucc, mindemelett jó nézni is :D), egy dolog miatt gondoljátok át, ha most (a posztot januárban kezdtem el írni, de már megint aktuális a mondat, hisz már november van vagyis újra hideg van kint) kezdetek ilyesmibe, hogy sűrű vagyis inkább folyamatos szellőztetés kell, mert nem lehet megmaradni a lakásban a festékmaró szagától, egyébként a szag a csukott ajtón is beszivárog és megtelepszik a szobában, szóval az egész lakást át kell utána szellőztetni, tehát ez egy nyári projekt legyen, legalábbis nem a fűtési szezon közepén kezdjétek el, ahogy én..
Egy kicsit bánom, h nem nyáron jutott eszembe (ez a karanténos időszak ideális lett volna pl. de ugye februárban erről még senki sem gondolt), de nem szerettem volna várni, mert félig készen nem szeretek hagyni semmit…vagy csak ritkán 🙂
Így néztünk ki félig festetten és teljesen lefestve.
Zongorázni lehet a különbséget, még így is, hogy még foltos a lépcső.
Egyébként a ‘felemásan’ festés vagyis az, h minden második fok ki lett hagyva, hogy egyáltalán tudjuk használni a lépcsőt jó ötlet, csak előbb kell az egészet lefestékmarózni és aztán úgy festeni, ugyanis amikor lefested a következő adag lapot akkor az első adagra rá fogsz lépni, mi kb. 1 hétig ezen az alapozott felületen jártunk, jó kinti cipőben nem járkálunk sem a nappaliban, az emeleten meg pláne nem, de a macskaszőr és a por száll, így minden lépcsőfok festésekor alaposan portalanítani kell a felületet.. Sajnos napokra nem tudom bezárni a cicákat és mi sem tudunk csak a földszinten lenni, ezért ezt sajnos csak így tudtuk kivitelezni. Ha gyerkőc van akkor pedig még komplikáltabb a helyzet.. 🙂
Egyébként semmi baja nem lett az alapozott felületnek, természetesen a végső festés előtt minden egyes fokot alaposan átcsiszoltam és portalanítottam!
Természetesen az az átvérzés ismét várható volt, mivel a lakkot leszedtem, a pác rajta maradt a fán, amit a vizes alapozó kioldott, így ismét rendeltem egy újabb adag fent említett csodaszert (VP folt blokkoló), de mivel türelmetlen vagyok és gyakorlatilag nem tudtam kivárni, hogy kinyisson az üzlet, így a sima Harzo alapozót használtam először..
Na meg valljuk be vagy ezer éve vágytam arra, hogy a rusnya (igen számomra ez a legrondább fa szín ami létezik) cseresznye eltűnjön, így türelmetlenül és végérvényesen lekentem az egészet.
Halleluja!!
Aztán….Megvan az a pillanat, hogy ezer éve vágysz valamire és amikor a régi eltűnik (akár egy hajszín vagy a régi megszokott, de már nem kényelmes kanapé) gyakorlatilag megsiratod könnyek nékül?!
A szívből gyűlölt cseresznye elűnt és a régóta vágyott szín már karnyújtásnyira, picit mégis furán éreztem magam…Mégiscsak közel 14 évig néztem, nagyon hozzászokott a szemem 😀
Nagyon furcsa érzés ám ez, az ajtóink festésekor is ez volt és amikor a régi szintén utált padlólapot a nappali szinten gyönyörű lamináltra cseréltük szintén így éreztem.
Amikor festem a bútorokat nagyon ritkán küldök fázisfotót a megrendelőnek, mert amíg nem készül el teljesen, olyan fura, főleg amikor egy barnából fehér lesz és foltos vagy még nincs megantikolva…
8 éve csinálom és néha vannak ilyen pillanataim amik szerencsére gyorsan elmúlnak és most is nagy vigyorral az arcomon gépelem a bejegyzést, mert kimondhatatlanul boldog vagyok. 🙂
Csak, mert amikor a fedőszín felkerült és végignéztem a lépcsőn meg olyan érzésem támadt, mintha ez mindig is ilyen lett volna..
Érzelmi hullámvasút ez az egész, na 😀
Természetesen még félig sem készült el a lépcső, de már tudtam, hogy a következő projekt a (tavalyra tervezett) padlócsere lesz a télikertben. (ami megint tolódik jövőre)
Már csak ez van meg a régi színekből és burkolatból amivel vettük a lakást és nagyon nem passzol semmihez és mindig is utáltam…:D
Egy kis összegzés a végefelé:
Míg a szinte teljesen natúrra fújt korlátra és oszlopokra összesen 4 réteg festék ment (2 alapozó+2 fedő), a lépcsőre, mivel ez a greige kevert zománc (Trinát) nagyon híg, így 10 perces száradási időt hagyva összesen 4 réteg került rá pluszban.
Az alapozóból összesen 5 réteg, vagyis 2 Harzo, 1 réteg VP színblokkoló majd még 2 Harzo, aztán ugye a fedőszínből 4 réteg, ill. a függőleges lapok amik fehérek maradtak azokra az 5 réteg alapozó után „csak” 2 rétegben kentem a fehér zománcot, abból a Cellkolor aqua vált be a legjobban, a műhelyben is ezt használom, ha natúr fát kell festenem és a cél a tartósság…
Február 2-re már el is készült a lépcső, a szegélyezéssel meg addig vártunk amíg be nem ütött a koronavírus és önkéntes karaténba vonultunk (március 14-től), így nem tudtunk faanyagot vágatni a szegélyekhez..
7 db különálló lap kellett volna mindegyik egyedi módon bevágva..Na amikor ilyen munkák jönnek akkor mindig ez van, húzzuk, mint a rétestésztát..:D
Amikor már már nagyon untam az itthonlétet a karanténban kitaláltam, hogy a padlásajtók és a gerendák rendkívüli módon zavarják a szemem és nem passzolnak a félig kész lépcsőhöz, így hirtelen felindulásból mindkettőt lefestettem, erről itt találtok posztot.
Már csak a 7 db tetőtéri ablakot kell átfesteni, azok natúr fa színűek és totál nem passzolnak semmihez a lakásban.. (lámpacsere folyamatban)
Aztán május elején elkezdtem körbetelefonálni a fatelepeket, de ahol volt megfelelő méretű tábla az adott méretekhez ott nem volt lapszabászat, ahol tudtak vágni ott meg nem volt ekkora lap, szóval több napom ment el erre, ráadásul házhoz senki sem szállít, nem volt egyszerű..
Végül fenyőlapot vettünk és vágattunk le egyforma csíkokra, majd jött a silabizálás, hogy mégis hogyan vágjuk be őket az adott méretre..
A férjem gyorsan előállt az ötlettel aztán hetekig kereste azt a vastag kartont ami elég hosszú a szegélyek mintájának (minél kevesebb darabból szerettük volna összerakni), majd az Obiban a tekercses -festők által használt- hullámpapírt be is szereztük. Egy lap berajzolása volt kb. 40 perc, nem véletlen odáztuk ezt az egészet idáig…
Aztán megint jött a munka szívatós része, mert hiába vágtuk ki papír alapján szuperül a lépcsőfokok mintáját, minden egyes lépcsőfok és a fal között más-más méret volt kivágva, így egyesével meg kellett nagyítani ezeket az új szegélyhez.
Így nézett ki ez a folyamat:
Aztán amikor bevágtuk a fokokat és beraktuk az egyes darabokat akkor derült ki, hogy nem sikerült teljesen derékszögben kivágni a szegélyeket, de annyi baj legyen..
Ilyen apróságokon már nem akadok ki, fél év után örültem, hogy elkészült 😀
Így teltek el hetek és hónapok (a férjemnek nagyon sok volt a munkája nyáron, így amikor volt egy-egy szabad órácskája, akkor állt neki), konkrétan a májusi anyagbeszerés után október közepére lettek meg az egyes részek és elkezdhettem festeni.
Természetesen az gyorsan ment, így glettelés és festés 1-1 nap alatt elkészül majd pár napig hagytuk száradni a darabokat.
Most november eleje van, 1 hete elkészült a lépcső, az utolsó fázis a közök kiszilózása volt, természetesen ez sem ment egy ütemben, mert a hézagokat teljesen ki kellett tölteni a szegély teljes vastagságában, hagytuk pár napig száradni és majd újra kinyomtuk az egészet, a lenti (nem büdös!) festhető tömítővel.
3 ilyen ment rá összesen, hatalmas hézagok voltak, hisz sehol semmi sem egyenes..:)
Javítani való még akad rajta, mert sok helyen megsérült a festés amikor a férjem kiszélesítette a közöket, de ezek már apróságok, na meg fentre még jön egy burkolatváltó is, a fenti részen a burkolat jövőre újul meg, ugyanolyan laminált lesz, mint a nappaliban. Ill. egy pici darab még hiányzik a szegélyből..:)
Így fest teljes pompájában a lépcsőnk 9 hónap után.
A
Tudom nagyon béna a régi kővel, de idén már sehogy sem fér bele a burkolatnak a cseréje, de azt hiszem én kimaxoltam ezt az évet felújításilag és a konyha még hátravan..! 🙂
Jövőre még egy falipanelezés is jön a lépcső falaira..
Ide már megvettük a burkolatváltót és pótoljuk a hiányzó részt is 🙂
Nyáron végre sikerült megújítani a nappalink berendezését is, így már tökéletesen passzol a lépcső a lakás többi részéhez is.
Erről előtte-utána fotókat itt találtok.
Ez még egy nyári kép, itt még nem volt festve a szegély…
Persze sok egyéb még hátravan, pl. időközben belefogtam a konyhabútor átfestésébe is, így remélhetőleg karácsonyra már tényleg „modern farmhouse” stílusú lesz az otthonunk nagy része, amire azóta vágytam, hogy 2015-ös mo-i Mömax nyitásakor megláttam egy farmhouse stílusú asztalt az üzletben, amit már természetesen szintén kalandos úton megvásároltam és elindította ezt a folyamatot.. 🙂
A konyhafelújításról is lesz poszt, ha elkészül (remélem még karácsony előtt), mert az is megér egy misét 😀
A piszkos anyagiakról:
A Harzo alapozó (kb. 3 L), a cellkolor fedőfesték (2 L), a Tikkurila fedőfesték (1 L), a ragasztók, tömítők, egy tábla fenyő a szegélyekhez (35 e ft) és az oszlopok homokfújása (7500 ft) durván 100 e ft volt.
Két új szerszámot is vettünk, de azt máskor is tudjuk használni, így azt nem számolom. + a munkánk ami megfizethetetlen 😀
Na ki fogja bevállalni a sok akadály ellenére?! 🙂
További inspirációért, plusz tartalmakért kövess a Facebook oldalamon is, melyet ide kattintva érhetsz el.
